BEJELENTKEZÉS: +36(30) 60 58 58 9   

A bőség anyagcseréje - azaz mit hová pakolunk?

trafic controlBőség idején cukorégető-zsírraktározó üzemmódban működünk. A tartós bőség metabolikus zavart provokál és megbetegít. Bizonyos ételek kifejezetten hamar feleslegbe kerülnek, és raktározási gondot okoznak.

Hová irányítjuk az elfogyasztott ételt?

Szinte minden emészthető élelem felszívódik beleinkből. Akkor is, ha éppen felesleges. Hiszen régen óriási luxus lehetett a felesleget „tovább engedni”, amikor ősöd még soha nem tudhatta, hogy mikor lesz ismét fieszta. Ezért minden túlélő, azaz mai ember többé-kevésbé takarékos anyagcserével él. A felesleget is felszívja, aztán elteszi valahova. De mit hova tudunk pakolni? (Az ábrán piros nyilak jelölik a bőség-anyagcsere fő csapárirányát.)


exess metabolismA fehérjéket (protein) lényegében nem tudjuk elraktározni. Az izomzat, és számtalan létfontosságú enzimünk változatos aminosav-építőelemeket igényel, de a „raktárkészlet” közel állandó. Sejtjeink lebomlanak, majd újraépülnek – főleg ugyanazon építőelemekből. Testsúlykilogramonként naponta 1-2g fehérje bőven elegendő a csekély veszteség pótlásához.
Attól, hogy több fehérjét pusztítunk, sajnos nem nő a bicepsz. Ha aktívan dolgozik az izom, akkor természetesen az elfogyasztott fehérjének egy csekély része lassan megjelenik a fejlődő bicepszben. De mi lesz a többivel? Eltüzeljük. 
A változatos aminosavak elégetése számos anyagcsere-reakciót igényel, rossz hatásfokú, gazdaságtalan, megterhelő. A fehérje olyan rossz tüzelőanyag, hogy a 40%-nál több proteint tartalmazó étrend rendszerint emésztési zavarokat okoz. Ráadásul nincs nagyobb pazarlás, mint e biológiailag értékes luxuscikket feleslegben fogyasztani, majd „nagy korommal” eltüzelni. A fogyasztói társadalmak zöme ma éppen ezt a luxust gyakorolja: túl sok fehérjét fogyaszt.
A felesleges aminosavak egy részét már eltüzelni sem tudjuk, ha éppen nincs rá szükség. Ilyenkor glükóz készül az aminosavakból (glukoneogenezis). De felmerül a kérdés, hogy az elkészült cukrot hova tudod eltárolni...


A cukorfélék (szénhidrátok) részére már van egy kifejezetten csekély tárolókamránk. A májban, és izomzatban egy speciális keményítő (glikogén) formájában tudunk spájzolni némi felesleget. Mintegy 2000 kalória (50 dkg cukor) fér ebbe a raktárba. A tároló nem túl nagy, ráadásul szinte mindig teli van (hacsak nem futsz aktívan már órák óta). Ha egy napja nem ettél, akkor kb. a felét képes vagy leüríteni. Cukorfélékből tehát egy jó fél napi tartalékot tudunk elraktározni. De mi van, ha ma még nem futottad le a félmaratont, és teli vannak a cukorraktáraid? Ha még az ebéd maradéka is ott lapul az izomban-májban, - és máris érkezik a vacsora? A felesleges cukor eltüntetésére egyetlen lehetőség marad: zsírt készítünk belőle! (lipogenezis.) Ezért sok a vérben keringő triglicerid minden olyan emberben, aki több szénhidrátot fogyaszt, mint amennyit eltüzelni képes.
Szóval a fölös fehérjéből cukor lehet, a fölös cukorból pedig zsír. Itt pedig fellélegezhetünk! Zsírból már korlátlan raktárkészlet gyűjthető. A túlsúlynak szinte nincs korlátja.

bőség anyagcsere2A tápanyagok eltérő raktárméretéből adódóan a szénhidrátokban bővelkedő étrend nagyon hamar kezelhetetlen felesleget okoz, és folyamatos raktározó-üzemmódra kényszeríti az anyagcserét. A raktározó program karmestere az inzulin. Étkezés után mindig érkezik az inzulin, és besöpri a raktárakba a felesleget. Ha teli a kamra, akkor zsír készítésére bírja a májat. Étkezés után az inzulin órákon keresztül azon dolgozik, hogy minden a helyére kerüljön. Ha eközben ismét étkezünk: az olaj a tűzre. A rendszeres étkezés, nasi következménye folyamatos inzulin-hatás, tehát állandósul a cukorégető-zsírraktározó anyagcsere. Ráadásul idővel a zsírraktározás is összezavarodik, majd a tartós bőség elhízásba és lassan betegségbe torkollik.

 

A túlsúly megmenthet.

Az abszolút kalória-felesleg értelemszerűen súlytöbbletet eredményez, de nem mindenki képes "szépen hízni." Egyéni hajlamtól függően vannak közöttünk hízásra hajlamosabb, és szálkásabb típusok. A bőség által okozott anyagcsere-stressz jobban súlytja azokat, akik genetikailag kevésbé alkalmasak a felesleg békés elraktározására. Más megfogalmazással: a hízásra való képesség (egy határig) megkímél a kalóriafelesleg kártékonyabb következményeitől. Bővebben lásd itt: az elhízás egészséges és betegítő formái

 

Minőségi éhezés.

A minőségi éhezés relatív felesleget teremt. Az ipari szemétkajából hiányzik számos nélkülözhetetlen tápanyagunk (esszenciális aminosavak, ásványok, nyomelemek, omega-3, stb.). A hiányzó összetevők pótlására szervezetünk étvágyat generál, és fokozza a fogyasztást. Az érkező ócskaságok nem fedezik a szükségleteinket, ugyanakkor feleslegben érkeznek az "üres" kalóriák, melyek egyre fokozódó tárolási gondot okoznak. Ilyen minőségi éhezés (és a diabétesz drámai szaporodása) jellemző a fejlődő világ sokasodó népességében.

 

full fuelBőségből betegség.

Az elfogyasztott energia akkor jelent felesleget, ha akadályokba ütközik annak elraktározása. A leggyakoribb ilyen akadály: a krónikus stressz, és gyulladás. A stressz az energiaraktárak felszabadítására serkenti az anyagcserét (hiszen a túlélés ezt követeli). A stressz mellett fogyasztott kalória igen hamar felesleges terheléssé válhat, és megzavarja az anyagcserét. Így lehet inzulinrezisztens egy sovány policisztás (PCOS) nőbeteg, vagy egy túledzett sportoló.

A kalória-raktárak állapota alapvetően meghatározza, hogy mit tudunk tenni az érkező tápanyagokkal. Mozgásszegény életmód mellett az izom glikogén-raktárai telítettek maradnak (még az előző étkezésekből), és ilyenkor minimális további szénhidrát is tárolási akadályba ütközik.

Az elhúzódó, fokozódó raktározási nehézség egyre súlyosbodó anyagcsere-zavart okoz. A raktározó-hormon egyre nagyobb ellenállással szemben dolgozik (lásd: inzulinrezisztencia) a fokozódó anyagcsere-zavar tüneteit  metabolikus szindróma névvel illetjük, a folyamat végállomása pedig 2. típusú cukorbetegség, és számos további civilizációs betegség.

Utoljára frissítve: 2022. március 18., péntek 21:19

Táplálkozás. Tudomány.

Táplálkozási ketózis, és köszvény.

Kezdhet-e köszvényes beteg ketogén diétát? A kérdés jogos, a válasz pedig ellentmondásos.

Időszakos (terápiás) koplalás.

Az intermittáló koplalás: szándékosan és egészségtudatosan vállalt rövidebb-hosszabb étkezési szünet. A kényszerű éhezéssel szemben a…

Cukorbetegség. Gyógyítható?

A 2. típusú cukorbetegség a krónikus bőség, kalóriamérgezés által okozott inzulinrezisztencia kései következménye. Mai tudásunk szerint…

Az inzulin-érzékenység helyreállítása.

Az inzulinrezisztencia gyógyításának kulcsa a normális cirkadián (napi) ritmusaink helyreállítása. A hormon-zavar rendezéséhez megfelelő alvási…

Alzheimer-kór: állóháború az agyban.

„Az Alzheimer-kór nem egy titokzatos, kezelhetetlen agybetegség, hanem visszafordítható agyagcsere / toxikus rendszerbetegség, elég széles…

Ketogén étrend - félig. (Árthat a zsír?)

A ketogén diéta fokozott zsírtartalma elriaszthatja a félinformált érdeklődőt. Pedig a helyesen vezetett étrendből éppen…

Inzulinrezisztenciából cukorbetegség.

A 2. típusú cukorbetegség a kezeletlen inzulinrezisztencia kései következménye. Az inzulin-emelkedés akár 15-20 évvel megelőzheti…

Egészséges elhízás és betegítő kövérség.

Az elhízás önmagában nem betegség, sőt: megmenthet a komolyabb bajtól! Az elhízásnak vannak kozmetikailag talán…

Metabolikus szindróma: a bőség pusztító oldala.

A metabolikus szindróma: krónikus civilizációs betegségeink közös eredője, és a nyugati népesség legfőbb gyilkosa.

Inzulin-rezisztencia: ellenállás a bőségnek.

Az inzulin-rezisztencia (IR) mesterkulcsot kínál a legtöbb krónikus civilizációs betegséghez. Akit nem érdekel a száraz…

Policisztás ovárium szindróma (PCOS) és inzulin-rezisztencia.

Az inzulin-rezisztencia sokféle alakban mutatkozhat. Egyik gyakori álruhája: a policisztás ovárium.

Koleszterin és érbetegség.

A gazdaságilag fejlett államokban leginkább szív- érrendszeri betegségben szokás meghalni. Hogy mennyit lehet ebből a…

A keto-túlreagálók kérdése. (LMHR)

(Mélyvíz: csak úszóknak!) A táplálkozási ketózis problémás részletei között említettem: a diétázók egy részében (10-30%)…

A ketogén diéta vitatott kérdései.

Írtam a táplálkozási ketózis elmételi hátteréről, és vázoltam a gyakorlati tudnivalókat. Bőségesen érveltem e diéta…

A táplálkozási ketózis gyakorlata.

 A táplálkozási ketózis elméleténél elmondtam, hogy mi ez és mire jó. Most lássuk, hogyan lehet…

A (nem alkoholos) zsírmáj.

Egykor alkoholos májzsugor pusztított, ma sokkal inkább a máj (nem alkoholos eredetű) elzsírosodása. Egyes gazdag…