A probléma angol neve: Small Intestine Bacterial Overgrowth (a továbbiakban: SIBO), azaz bakteriális túlnövekedés a vékonybelekben. Az elnevezés arra utal, hogy a vékonybélben túlszaporodnak bizonyos baktériumok, melyeknek ott nincs dolga. Tehát nem a szennyeződés a lényegi elem, hanem a túlnépesedés. A kolónia alkotói kis számban korábban is mutatkoztak errefelé, csak bizonyos okokból (lásd alább) ránőttek a többiek fejére, és a szokásosnál is feljebb migráltak a bélcsatornában.

A SIBO jelei, tünetei.

A SIBO panaszcsoportja ugyanaz, mint az irritábilis bél szindróma (IBS) esetén. A has feszül, fáj, puffad, görcsöl, megváltozik a székelési rend. Gyulladás, daganat nincs. A kilégzési teszt viszont erjesztő baktériumokat igazol a vékonybelekben. Ezt a csillagállást az IBS speciális esetének tartjuk, ahol a panaszokat a kóros vékonybél-flórával magyarázzuk.

Diagnózis.

A probléma kimutatására a gyakorlatban a laktulóz, vagy glükóz kilégzési tesztet használjuk. Lásd: hidrogén kilégzési teszt.

A vizsgálat során elfogyasztott laktulóz a vékonybélből nem szívódik fel, ám a vastagbélbe jutva a baktériumok nagyon megörülnek neki, és készségesen megerjesztik, miközben hidrogén (és metán) gázt termelnek. A belekben képződött illékony gáz a vérárammal a tüdőbe jut, és megjelenik a kilélegzett levegőben. Ezt keressük a teszt során. A vizsgálat korai szakában a vékonybélben halad a cukor. Amennyiben már itt megjelenik a keresett gáz, úgy gyanús, hogy a vékonybélben tömegesen laknak erjesztő baktériumok.

A glükóz-kilégzési próba hasonlóan zajlik, értelemszerűen: szőlőcukorral. A glükóz normális emésztés esetén már a vékonybelek elején felszívódik, így nem juthat el az erjesztőkig. Ha glükóz fogyasztására is bőséges hidrogén jelenkezik a kilégett levegőben, az komolyabb bélfalkárosodásra (felszívódási zavar), vagy SIBO-ra utal.

A kilégzési tesztek legalább 2 órán keresztül ismételt méréseket igényelnek és nem is túl megbízhatóak. Eredményüket mindig a panaszokkal, és további leletekkel együtt kell értékelni. A SIBO legpontosabb diagnózisát a vékonybélből nyert bakteriológiai minta elemzése kínálja. Ez viszont igen kellemetlen vizsgálat, ezért az orvosi gyakorlat általában a bizonytalanabb kilégzési tesztre hagyatkozik.^® 

A túlnépesedés forrásai.

A vékonybél-flóra kóros felszaporodására legalább három magyarázat ismert:

• kevés a gyomorsav,
• nem felszívódott szénhidrátok táplálják,
• és a legfontosabb: a bél lassult öntisztulása.

⇒ Kevés a gyomorsav.

Amint a reflux (GERD) ismertetésénél vázoltam: a gyomor erőteljes savtermelése az elsődleges védvonalat jelenti a szájon át érkező betolakodókkal szemben, ugyanakkor az egészséges emésztés nélkülözhetetlen kelléke. Bármi okból akadályozott a savtermelés: a védőfunkció kiesik, az emésztés pedig összezavarodik. Mindkettő hatékonyan felülírja a bélflórát.^® 

A gyomorsav legnagyobb ellensége manapság: az orvos. Kevés beteg távozik gyomortükrözésről valamilyen savgátló gyógyszer nélkül. A reflux, gyomorhurut, jelentéktelen gyomor-eróziók, és fekélybetegség: mind alapot kínálnak a gyógyszer rendelésére. A "vérhígító" és gyulladáscsökkentő gyógyszerek mellékhatásainak kivédésére rutinszerűen jár a savgátló. A legerősebb savgátló gyógyszerek (proton pumpa inhibítorok) ma a gyógyszeripar második legnagyobb forgalmát generálják. (Egyedül a - többnyire hasonlóan indokolatlan - sztatinok előzik meg...)

Amennyiben savgátló kezelés mellett emésztési zavar, és SIBO igazolódik, úgy az első teendő: a gyógyszer fontosságának mérlegelése, és (lehetőség szerint) annak elhagyása!

⇒ Nem felszívódott szénhidrátok.

Az erjesztő-baktériumok cukorból élnek. Táptalajt jelent számukra minden szénhidrát-féleség, mely továbbhalad a vékonybél első szakaszán. A glükóz (szőlőcukor), és gyorsan lebomló (magas glikémiás indexű) keményítők kivételével minden szénhidrát továbbjut ezen bélszakaszon. (Még ma is előfordul, hogy ezek fogyasztását javasolják SIBO esetén, mert kevesebb puffadásos panaszt okoznak. Ez kétségtelen, csak helyette inzulinrezisztenciát okoznak majd.) A fruktóz felszívódási zavarnál mutattam a fruktóz, fruktán, inulin fogyasztásából adódó problémákat.^®  Az IBS-nél tárgyaltam a többi szénhidrátféleség, növényi rost, és cukoralkohol szerepét a gázképző (erjesztő)baktériumok életében. A szénhidrátokról általánosságban elmondható, hogy minél kevesebb megy le a garaton, annál kevésbé virulnak odabent a gázképző apróságok. 

Praktikusan: amiből savanyúságot lehet készíteni, abból jól élnek a gázképzők. Tehát lényegében minden ehető növényből. Úgy is fogalmazhatnám, hogy nem mindenki egyformán tolerálja az étrend növényi összetevőit.  

A bél lassú öntisztulása.

A felszaporodott kolónia azért képes egyre feljebb terjeszkedni a vékonybélben, mert annak működése kórosan lassú. Ennek három leggyakoribb forrása: a pajzsmirigy alulműködés, krónikus stressz, és a rendszeres nassolás.

⇒ Pajzsmirigy alulműködés.

A hormontermelés csökkenését régebben jódhiány okozta, manapság inkább a diétával érkező növényi toxinok (lektinek?) gyanúsíthatók. Az általuk okozott bélfalkárosodás (áteresztő bél) krónikus gyulladást, és autoimmun folyamatokat indít, melynek gyakori célpontja a pajzsmirigy (Hashimoto-kór). Pajzsmirigy-hormon hiányában lassul a gyomor és vékonybél ürülése, ami kedvez az erjesztők felszaporodásának. Hashimoto és SIBO olyan gyakran társulnak, hogy bármelyik betegség mutatkozzon: a másikat is keresni kell!^® 

⇒ Stressz és SIBO.

Az emésztéshez béke és nyugalom szükséges. (Élettani értelemben a szimpatikus stressz-válasz helyett a paraszimpatikus idegrendszer zavartalan működése.) Minden egyéb felállás összezavarja a bélrendszer működését. Láttál már futás közben kérődző tehenet? A stressz azt üzeni, hogy MOST a túlélés a feladat, ezért leállítja az emésztőszervek működését. Az oroszlán elől menekülő gazella sem foglalkozik a reggelivel: a gyomra leáll, mert izmaiba kell minden vér, hogy megmeneküljön, és holnap is legyen módja reggelizni.

A "pszichoszociális" stressz ugyanígy összezavarja emésztésünket. Egy gyors ebéd utáni munkaértekezleten például számos ragadozó átsuhanhat az üléstermen. Az elégtelen teljesítmény gondolata, egy finoman burkolt kritika, vagy akár az állásvesztés réme egyéni érzékenységtől függően hozza a stressz-választ. S miközben a virtuális túlélésért küzdünk egy fontos prezentáció közben: a testünk észrevétlenül az üldözött gazella üzemmódjába kapcsol. A bélműködés lassul, a baktériumok pedig zavartalanul szaporodnak ott, ahol nem kellene. 

⇒ A kártékony nassolás. 

Emésztőrendszerünk belső határvidéke az első és legnagyobb védvonal saját, és idegen között. A frontvonal sejtsora néhány naponta megújul. A zavartalan regeneráció itt: élet-halál kérdése.^® A bélrendszer egészségéhez kellő pihenési időszakok, étkezési szünetek szükségesek. Ebben az időszakban regenerálódik az emésztőrendszer, kiürül a szemét, és újrafeldolgozásra kerül ami még használható (autofágia). A pihenési időszakban erőteljes tolóhullámok (migrating motor complex) indulnak a gyomor-vékonybél területén, melyek a kijárat felé terelik a kacatot. Ezen éhség-hullámoknak kulcsszerepe van a vékonybelek öntisztulásában. A házmester-funkció elmaradása jellegzetes kísérője a SIBO-problémának.^® 

Ismételném: az öntisztító hullámok megindulásához üres bélrendszer szükséges! Az éhség-hullámokat a motilin nevű bélhormon vezényli, ennek termelését pedig hatékonyan gátolja bármiféle étkezés! A napi étkezések között legalább 3-4 óra szünet szükséges a béltisztulás megindulásához. Emitt egy kávé, ott egy keksz hatékonyan megakadályozza a bélrendszer természetes öntisztulását, és utat enged a bakteriális túlszaporodásnak!

(A fentebb ekézett savgátló gyógyszerek a gyomor-pH növelésével szintén akadályozzák a motilin termelődését.^® Még egy okkal több elhagyni, hacsak lehet!)

A SIBO kezelése.

Számos lehetőség kínálkozik a túlszaporodott kolóniák megfékezésére. A felesleges savgátló gyógyszereket már az első lépésben eldobnám. A pajzsmirigyműködést tisztázni és rendezni kell. 

Az IBS-nél említett szénhidrát-csökkentett diéták valamelyikét érdemes kipróbálni. (Pl: alacsony FODMAP) Ha nem elégséges, akkor radikálisabb diétákra lehet továbblépni. A nyugodt étkezésnek, és emésztésnek helyet és időt kell biztosítani az életvitelben. Megfelelő étrend mellett éppen elegendő a napi egy étkezés (one meal a day, OMAD), és talán hogy pont ez hozna enyhülést. Ha valaki SIBO mellett is ragaszkodik a napi 3 menühöz, akkori legalább az étkezési szüneteket tartsa nasi nélkül!

SIBO esetén is elterjedt gyakorlat probiotikummal támogatni a békés civil lakóközösséget.^® Az előzőek helyett nem hoz tartós megoldást, de késégtelen, hogy (legalább átmenetileg) elnyomja a kórokozókat. A prebiotikumokat még kevésbé tanácsolom, hiszen éppen a kártékony (erjesztő) flórát hizlalják tovább.^® 

Ha már probiotikum, akkor megpróbáélhatók a természetes erjesztéssel készített, hagyományos ételeink. (Kovászos uborka, savanyú káposzta, kaukázusi kefír, joghurt. Remek fermentált receptek található pl. eme GAPS-diétás oldalon.) A fermentált zöldségek egyéni toleranciától függően fogyaszthatók. Ami kívül megerjedt, az legalább már belül nem fog...

SIBO és antibiotikum.

A végére hagytam a probléma rutin orvosi kezelését. A militarista orvosi terápia kulcskérdése, hogy mi legyen a betolakodókkal? Antibiotikum indításával szőnyegbombáz, majd probiotikumokkal próbálja visszatelepíteni a békés civileket. A stratégia átnemetileg működni szokott, különösen mióta széles spektrumú, nem felszívódó antibiotikummal (Normix) mérjük a fő csapást. Azonban ha elmaradnak a fent javasoltak, akkor a bélflóra idővel visszahódítja a letarolt területeket. Ezek a baktériumok pedig már ellenállóbbak lesznek, mint elődeik.^®  

Az antibiotikum-kúrát, és a poblémás szénhidrátok csökkentését kombinálja a Cedars-Sinai ajánlás, mely tartósabb eredményt ígér.

Összefoglalás.

A SIBO az irritábilis bél szindróma (IBS) speciális esetének tekinthető. A rosszul felszívódó szénhidrátokon táplált bélflóra ez esetben a vékonybelekben is felszaporodik. Az IBS-nél sorolt diétás, gyógyszeres, és életmód ajánlásokon túl a terápia a vékonybelek öntisztulását kívánja helyreállítani. Antibiotikus kúrát SIBO esetén is csak válogatott esetekben tanácsolnék.

A kevés tudományos adat ellenére, a legsúlyosabb esetekben felmerülhet az antibiotikum, majd széklet-transzplantáció kombinációja.^® Hosszú távú eredmény itt is csak akkor várható, ha komplett diétás és életmód-váltás kiegészítésére történik a beavatkozás.

Szerintem a SIBO és IBS terápiájának kulcsa a szénhidrátok, és általánosságban a növényi étrend visszaszorítása a személyre szabott, tolerálható mértékig. Ilyenkor különösen fontos a "tiszta" állati élelemforrások felkutatása.