Az érzékeny bélésnek fontos szerepe van abban, hogy a pukit csak társadalmilag elfogadható körülmények között, csendben engedjük szabadon. Például a tömött buszon, ahol nem kerül meg a tulajdonosa...

A népesség mintegy harmadában az évek során az érpárna megduzzad, tónusát veszíti: aranyeres csomók formájában mutatkozik. Az aranyeres csomók számos végbéltáji panaszt okozhatnak, és ekkor már valóban beszélhetünk aranyér-betegségről.

Az aranyérbetegség kivizsgálása.

Az aranyér legtöbbször vérzés formájában jelentkezik. Bélvérzés természetesen magasabb bélszakaszról is származhat, ezért a proktológiai kivizsgálás nem csak a végbél megtekintésére korlátozódik.

Az aranyérbetegség formái.

A belső aranyerek (lásd fenti ábra) a végbél záróizma felett elhelyezkedő, nyálkahártyával borított területéről elődomborodó csomók. Rendszerint nem okoznak fájdalmat, bár tompa nyomás, égő érzés jelentkezhet. Erősebb széklet ürítése kapcsán az aranyeres csomók feletti vékony nyálkahártya megsérülhet, és az alatta elhelyezkedő vérbő érpárnából vérzés indul. Ez a jellemzően székeléshez kapcsolódó fájdalmatlan vérzés a belső aranyér leggyakoribb tünete. Jellemzően friss piros vér ürül a végbélből a székletet követően, vagy maga a széklet lehet hosszanti csíkokban vérrel szennyezett, esetleg csak a törlőpapíron látható véres maszat. Véralvadási zavar hiányában ritkaság, hogy valóban súlyos, életet veszélyeztető vérzés induljon az anyerekből, mégis ez a tünet ijeszti meg leginkább a betegeket. Nem alaptalanul, mert az alattomos végbéldaganat egyik kései jele is lehet vérzés a végbélből.

 A külső aranyerek a végbél belső záróizma alatti területről fejlődnek ki (a fenti ábrán kék szín jelöli). Ezen a tájékon leggyakrabban fájdalmatlan, vékony bőrrel fedett leffentyűk alakulnak ki, melyek inkább csak tisztálkodási nehézséget okoznak, de nem érdemes operálni azokat. Az aranyeresség két említett formája változatos kevert formában is jelentkezhet.

A külső aranyerek területén jelentkezhet az aranyérbetegség egy hirtelen kialakuló, nagyon fájdalmas csomó formájában is. Hosszas üldögélés, guggoló helyzet, statikus izommunka során a külső aranyerek területén pangó vér megalvadhat, így létrehozva a nagyon fájdalmas, rögösödött külső aranyeres csomót. Ezt néhány napon belül érdemes egy rövid kis műtéttel kiüríteni, ami azonnali enyhüléshez vezet, és megelőzi a több hetes fájdalommal járó, lassú hegesedéshez vezető gyógyulást. A csomó feletti vékony bőr nemritkán elhal feszüléstől, és egy apró seben keresztül nagyobb mennyiségű alvadékos vér ürülhet. Ez természetesen halálra rémíti gazdáját, de veszélytelen.

A végbelet ellátó fő verőerek lefutását követve a belső aranyerek elhelyezkedésének jellegzetes mintázata van (jobbról kettő, balról egy). Elhanyagolt esetben a teljes nyílást körülveszi a megereszkedett érpárna, amely különösen székelést követően a végbél mintegy kifordulását okozza. Ez az úgynevezett végbélnyálkahártya előesés (anális prolapszus). Ennek műtéti megoldására nem szerencsés a "hagyományos" kimetszős műtétet választani, mert sokkal korszerűbb megoldásra van lehetőségünk. Idős, sovány betegekben ritkán előfordul, hogy nem csak az aranyerek, hanem a teljes, megereszkedett végbél előesik, ami szintén speciális (leginkább laparoszkópos) műtéti megoldást igényel.

Az aranyér-betegség kíméletes kezelése.

Az aranyeret tehát akkor tekinthetjük betegségnek, ha az érgomolyag megduzzad, és panaszok forrásává válik. (Fájdalmatlan vérzés, tompa nyomás)  Az orvosi végbél-vizsgálat során I. stádiummal jelölt aranyeret nem tekintem betegségnek. A II. stádiumú aranyér már duzzadtabb érpárnát jelöl, mely az ürítések során kissé kifordulhat, de a tisztálkodáskor magától visszahúzódik. Rendszerint nem érdemel sebészi erőszakot, inkább az óvatos visszatessékelését érdemes megtanulni. Csaknem mindenkit érintő, jóindulatú, banális elváltozásról van szó, ami az esetek zömében jól tolerálható panaszokon kívül egyéb bajt nem okoz. Ha a panaszok mögött egyéb betegséget kizártunk, akkor ebben a stádiumban az aranyér többnyire mindenféle műtét nélkül kiválóan karbantartható.

Az általános személyi higiéne mellett fontos a végbéltájék megfelelő tisztántartása, és WC-papír helyett kíméletesebben és jobban tisztító nedves törlőkendők használata. Ezek helyettesíthetik a bidét, ami anyagi és kultúrális okokból még nem általános része a mellékhelyiségnek hazánkban. Néhány környezettudatos olvasóm talán visszaszokott már a pottyantósra, vagy éppen komposztáló wc-t (alomszék) használ, - ezeknek pedig feltétlen tartozéka kell legyen a nedves törlőkendő. Én a papír alapú, lehető legkevesebb illatanyagot és adalékot tartalmazó változatait preferálom. Fontos apróság, hogy a nedves törlőt nem a papír után kell használni, hanem előtte. Ha a papírgurigával, vagy a múlt heti újsággal már kidörzsöltük az érzékeny területen, akkor a kíméletes nedves törlő már nem segít. A papírnak egyetlen feladata van: a nedves törlés utáni szárazra itatás.

Az aranyeresség megelőzésének és kezelésének alapvető része a bőséges folyadékfogyasztás, zöldségre alapozott étrend, teljes értékű természetes zsírok és olajos magvak fogyasztása, valamint a mértékletes fehérje-bevitel. A székletrendezés tágabb értelemben komplex életfeladat lehet. Optimális esetben egész életvitelünk rendszerbe foglalásához kellene kapcsolódjék a rendszeres székelési szokás kialakítása és tartása. Túlsúly esetén természetesen a testsúlycsökkentéstől, az életvitel változtatásától remélhetünk eredményt. A mozgásszegény életmód, és az erőteljes fizikai aktivitás egyaránt vezethet székrekedéshez, és az aranyeres panaszok fokozódásához. A napi rendszerességgel végzett kíméletes testgyakorlás, a testi-szellemi tevékenységeink összhangolása azonban csodákra képes.

Az aranyérbetegség fizikai tüneteit (viszketés, végbéltáji puha duzzanat, tompa nyomásérzés) kiválóan tudjuk kúpokkal, kenőcsökkel csillapítani. Az esetek többségében belső aranyereket okozzák a panaszokat, ahol a végbél záróizma miatt a külsőleg ható kenőcsők kevésbé alkalmasak, így főleg a kúpok használhatóak. A készítmények nyugtató, érzéstelenítő és gyulladáscsökkentő hatásukon túl helyi érösszehúzódást kiváltva csökkentik a terület vérbőségét. A külső csomók gyulladása esetén a nyugtató hatású kenőcsök segíthetnek.Számos vény nélkül kapható, gyári készítmény mellett a természetes eredető növényi olajok közül próbára érdemes a körömvirág, levendula, teafa, és kamilla olaja. Vérzés esetén segíthet a ciprus-olaj. Ödémás, irritált aranyerek esetén kitűnő hatású a vénák tónusát fokozó Detralex tabletta kúraszerű szedése. (A fájdalmas rögösödött külső csomónál kenőcsözésnek, kúpnak nincs értelme: itt helyi érzéstelentéssel a vérrög egyszerű, veszélytelen műtéttel eltávolítható, mely után gyorsan csökken a fájdalom.)

Az I-II. stádiumú (kitüremkedést még nem okozó) aranyerek tehát alig érdemelnek műtétet. Orvosi műtevést lényegében egyetlen esetben javaslok: ha a fenti óvrendszabályok mellett is rendszeres vérzést okoznak. Ha nagyobb a baj, és mégis beavatkozásra kényszerülünk, úgy ma már korszerű, kíméletes aranyérműtétekből lehet optimálisat választani.