Az Amerikai Rák Társaság szlogene kitűnően illusztrálja: a vastag- és végbélrák alattomos, tünetmentesen fejlődő daganat. Sok évig fejlődik némán, panaszokat nem okozva. Hazánk toronymagasan vezeti az európai statisztikát: évente több, mint 10.000 újabb vastagbéldaganatos beteg kerül elő. A vastagbélrák férfiaknál a második (nőknél harmadik) leggyakoribb daganatos halálok. Az évekig lappangva fejlődő betegség csak későn, előrehaladott fázisában okoz panaszokat. Az idejében felfedezett vastagbéldaganat azonban korai formájában kiválóan gyógyítható. Ezért szükséges a tünetmentes lakosság szűrővizsgálata. A teljes népességre tervezett, szervezett országos szűrőprogram azonban más vizsgálati stratégiát követel, mint az egyes emberek vastagbélszűrése.

Milyen lehetőségeink vannak a vastagbélrák szűrésére?

• Vastagbéltükrözés (colonoscopia). A vastagbél endoszkópos áttekintésénél jobb egyéni szűrővizsgálatot jelenleg nem ismerünk. Megfelelő körülmények között, bódítással a beavatkozás gyakorlatilag fájdalommentesen elvégezhető. Az idézett Amerikai Rák Társaság (ACS) (2018-ban frissített) ajánlása szerint átlagos kockázatú, panaszmentes személy esetén 45 év felett 10 évenként egy alkalommal tanácsos a szűrő vastagbéltükrözést elvégeztetni. A szűrővizsgálat egyben megelőzés és terápia is lehet, mert a felfedezett (és később potenciálisan rosszindulatúvá fajuló) vastagbélpolipokat is eltávolítjuk a tükrözés során. A vastagbéltükrözés persze nem optimális szűrési mód, mert megterhelő hashajtózás előzi meg, nagyon drága, képzett szakembereket igényel, és a legnagyobb óvatosság mellett is előfordulnak szövődményei.
• Rejtett bélvérzés kimutatására szolgáló, emberi vérre specifikus széklettesztek. A teszt mindössze kevés "maszatolással" jár, ugyanakkor viszonylag olcsó és fájdalommentes. A daganatok azonban nem mindig véreznek, ezért a székletvizsgálatok találati pontossága nem több, mint 30-40%. Egy alkalmi székletteszt ezért nem sok sikerrel kecsegtet, de ha legalább 1-2 évente megismételjük, akkor mégis jó eséllyel észrevehetjük a lassan fejlődő vastagbéldaganatot. A székletteszt további hátránya, hogy nem ritkán mutat álpozitív eredményt, és ekkor szintén el kell végezni a tisztázó vastagbéltükrözést.
• Az enzimes székletteszt a vastagbélrák által termelt bizonyos PK (piruvát-kináz) enzim egyik speciális formájának kimutatásán alapul. Ez némileg specifikus a vastagbélrákra, de a teszt érzékenysége ugyanazokba a korlátokba ütközik, mint a vér kimutatásán alapuló többi székletteszt. A tesztet forgalmazó cég által közölt találati pontosság erősen kétségbe vonható, mindemellett a teszt ára közelíti a megbízható vastagbéltükrözés költségeit, ezért véleményem szerint számottevő előnyt nem kínál, ráadásul a pozitív teszt úgyis vastagbéltükrözést követel. Ezért nem szoktam ajánlani e széklettesztet.
• Világszerte nagy erőkkel dolgoznak olyan genetikai széklettesztek kidolgozásával, melyek a vastagbéldaganat bizonyos genetikai jellegzetességeit mutatnák ki. Ezek kutatási, kipróbálási fázisban vannak, hazánkban még nem elérhetőek, igen költségesek és használati értékük egyenlőre kétséges.
• A korszerű képalkotó vizsgálatok lehetősége egyre gyakrabban felmerül a vastagbélrák szűrésére. A CT-kolonográfia, kapszulás endoszkópia, PET-CT mindegyike kimutathat esetleges vastagbéldaganatot, azonban ezek rutinszerű alkalmazása szűrésre (változatos okokból) egyenlőre nem javasolható. Ha bármelyik esetleges vizsgálat mégis felvetné vastagbéldaganat lehetőségét, a vége minden esetben ugyanaz: el kell végezni a korrekt vastagbéltükrözést a betegség kizárására vagy megerősítésére.

Szervezett népegészségügyi szűrés kontra személyes szűrés.

A szervezett vastagbélszűrések célja a teljes népesség béldaganatos halálozásának csökkentése. Leghatékonyabb lenne a teljes célcsoport rendszeres endoszkópos átvizsgálása, de erre még a leggazdagabb országokban sincs elég eszköz, szakember, és nem utolsó sorban: a tünetmentes lakosság sem szeret vastagbéltükrözésre járni. A legtöbb országban kompromisszumos megoldásként az (1-2 évente ismételt) székletteszt alapú szűrést vezették be, mely fenntartható, a lakosság vállalja, és hosszabb távon bizonyíthatóan 10-15%-al csökkenti a népesség béldaganatos halálozását. Ez nem csekélység: hazánkban évente 1000 megmentett életet jelent. (Örömteli, hogy 25 év vajúdás után NER-niában is elindult a szervezett vastagbélszűrés.)

A székletteszt rendszeres elvégzése statisztikai előnyt jelent, azonban rendelésemre nem statisztikai adatok járnak, hanem élő emberek. Ők nem 15%-ban javuló átlagos túlélést szeretnének, hanem konkrét választ a kérdésre: "személyesen nekem van vastagbélrákom, vagy megnyugodhatok?" Erre pedig ma sem tudunk jobb vizsgálatot kínálni, mint egy korrekt módon, bódítással elvégzett vastagbéltükrözést. Összefoglalva: a nemzetközi irodalmi adatok alapján a vastag-, és végbélrák egyéni szűrésére a 45-75 éves kor között 10 évente ismételt vastagbéltükrözés ajánlható.

Vastagbélszűrésre bejelentkezhet itt.