A hónapok alatt sem gyógyuló sebek megközelítésében legfontosabb teendő azt tisztázni, hogy mi állhat a sebgyógyulási zavar útjában. Számos anyagcserezavar, táplálkozási hiányállapot okozhat elhúzódó sebgyógyulást.

A leggyakoribb krónikus seb: a lábszárfekély. Kivizsgálásában legfontosabb az esetleges artériás érszűkület, vagy vénás keringési zavar felfedezése a háttérben. Az érbetegség felismerése és kezelése nélkül a lábszárfekély meggyógyítása esélytelen. Ha a vérkeringési zavar érsebészeti megoldással kezelhető, akkor megfelelő sebkezeléssel a reménytelenek tűnő régi fekélyek is meggyógyíthatóak. A korrekt diagnózis után tehát a helyi sebkezelés mellett elsődleges lehet a megfelelő kompressziós kezelés, visszérműtét, vagy artériás érrekonstrukció - a háttérben álló oknak megfelelően.

A nyomásnak kitett testrészeken kialakuló felfekvések (decubitus) rendszerint idős, ágynak esett betegeket érint, ahol a gondos ápoláson túl kiemelt szerepe van a helyes sebkezelésnek és a megfelelő gyógyászati segédeszköz-ellátásnak. A daganatos betegség miatti besugarazást követően sokszor évekkel követően alakulhatnak ki rendkívül makacs, nem gyógyuló, mélyre terjedő bőrelhalások. A sclerosis multiplex, gerincsérülés, nyitott gerinc, ill. számos további idegrendszeri kórkép járhat nehezen kezelhető kifekélyesedéssel az idegkárosodás területén.

 A cukorbetegség (diabetes) népbetegség hazánkban, és minden jel szerint tovább nő a gyakorisága. A cukorbetegségben kifejlődő ideg- és érkárosodás talaján igen gyakran alakul ki különösen a láb nyomásnak kitett részein, lábujjakon tartósan váladékozó, nem gyógyuló bőrfekély. A diabeteszes láb jellegzetessége a jellemző csont-ízületi eltérésekkel szövődő krónikus lábseb, váladékozó sipoly. A krónikus seb egyben nyitott fertőzési kapu, a diabetes talaján pedig minden fertőzés ijesztő gyorsasággal képes elhatalmasodni. A cukorbetegség megfelelő kezelésén túl ezért rendkívül fontos a gondos megelőző lábápolás, a diabeteszes láb megfelelő kezelése, a jól kiképzett, tehermentesítő orthopédiai lábbeli viselése, és a kezelhető társbetegségek rendezése. A nem megfelelően kezelt cukorbetegség hazánkban egyik leggyakoribb oka az amputációnak, végtagvesztésnek.

A krónikus seb kezelése számos szakterület megfelelő együttműködését és komplex szemléletet igényli. Az alapbetegség rendezése mellett a krónikus seb ellátás a státustól függő speciális kötözést szükségeltet. A táplálkozási hiányállapotok, és krónikus betegség étrendkiegészítők, vitaminkészítmények rendelését igényelheti. A sebkezelésben alkalmazott helyi antiszeptikumok mellett időszakos antibiotikus kezelésre is szükség lehet. Az elhalt szövetrészek enzimes, kémiai, sebészi feltisztításával párhuzamosan a korszerű nedves sebellátás teljes eszköztárának felhasználásával próbáljuk a rossz gyógyhajlamú sebeket jobb belátásra bírni. A krónikus sebkezelés jellegéből adódóan rendszeres kontrollra lehet szükség.