A leves hazudik (2005). Hans-Ulrich Grimm könyve az ételízesítők, és adalékanyagok mögött álló iparág kulisszái mögé kalauzol. Ha bárkinek illúziói lennének az ételeinkbe csempészett adalék és ízfokozó szeméttenger tömegét és jelentőségét illetően, az haszonnal forgathatja ez olvasmányt. S ha bárkinek kétségei lennének a következményeket illetően, akkor figyelmébe ajánlom az aktuális rákstatisztikát. A könyvet itt találtam...

Szendi 2005-ös  tanulmánykötete sajnos sokkal több, mint vádirat az antidepresszánsok ellen. Sokkal szélesebb témát ölel fel, mint a kedélybetegség gyógyszeres kezelésének kudarcát. Az betegségipar komplett működési anomáliájának háttere és kórtörténete fellehető e témán keresztül. Részleteiben ábrázolja a folyamatot, ahogyan a gyógyszeripar fokozatosan korunk egyik legnagyobb üzletévé silányította az orvoslást.

Szendi Gábor étrendi ajánlása alaposan feje tetejére állítja a javasolt táplálkozási piramist, és szembe megy gyakorlatilag minden egészségesnek kiáltott étrendi jó tanáccsal.

(Színek, és hangok a Spirál Dinamikában.)

A kultúrtörténetünk holarchikus rendjét vázoló írásom figyelmes olvasója bizonyára észrevette: az egymásra épülő gondolkodási kereteinket különböző színekkel jelöltem. A jelöléssel Don Beck és Christopher Cowen munkásságát hangsúlyozom.

Bevezetés

A következő esszé az emberi történelem bizonyos törvényszerűségeire kívánja felhívni a figyelmet. A felületes szemlélő hajlamos lehet kollektív történetünket ismétlődő háborúk és szövetségek, intrikák és átmeneti együttműködés kavargó káoszának érzékelni. Történelmünk azonban nem más, mint az emberi tudatosodás kulturális-társadalmi kivetülése.

Az orvoslás számomra azt jelenti, amit én megtehetek a betegemért. Az életmód pedig mindaz, amit a beteg kell megtegyen egészségéért.

Krónikus, civilizációs átkaink: életmód-betegségek. Elégtelen táplálkozás, testmozgás, alváshigiéne, stressz-menedzsment, a természetes napfény hiánya, felborult bioritmus együtt fejti ki romboló hatását, és hosszú éveken keresztül jut arra a pontra, ahol már nincs több tartalék, így megjelenik a betegség. Krónikus betegségeinkre ezért nincs egyszerű megoldás, és nincs gyógyszer. Lelki egészség nélkül pedig nincs testi egészség, ezért gyógyulás elképzelhetetlen érték, mérték, szépség és fejlődés nélkül.

Ennek ismeretében írom alábbi bejegyzéseket annak, aki már tudja: az orvoslás nem segíthet rajta, és hajlandó saját kezébe venni a sorsát. (A Táplálkozás témakörével kitüntetett súlya miatt külön foglalkozom.)

Életünk tere: közösségeinkból épült hálózat. A rendszer, melyben életre kel az egészség, vagy legyűr bennünket a betegség. A rendszer, melyben működnek intézményeink, elosztjuk forrásainkat, kezeljük mérgező melléktermékeinket. Információs hálózataink jelennek meg ebben e szociális térben, melyben információt cserélünk, torzítunk, vagy éppen elhallgatunk. Közéletünk írja le egészségünknek eme nélkülözhetetlen dimenzióját. És egy gondolkodó embernek kell legyen véleménye a közösség ügyeiről.

Inkább visszadugná fejét a homokba? Megértem. Erre böngészhető a többi blog-témakör.

Mi együtt. Mindannyian közösségek részeként létezünk. Egészségünket meghatározza a beágyazottság, odatartozás, a "helyemen vagyok" élménye. A hírnév, a kulturális identitásunk megélése, morális és etikai korlátaink fenntartása mind része egészségünknek. Az életünknek adott jelentés, tartalom, kiteljesedés csak a szellemi társaink, fontos kötődéseink által alkotott térben rezonálhat, kelhet életre.

Az egészség művészete (ars medicinae) az orvos-beteg kapcsolódásban kel életre. A jó orvos kommunikál, és vezeti, emeli betegét. (A tudós orvos leletet közöl, gyógyszert oszt, és alkatrészt cserél.)

Alábbi bejegyzések rezgésekről szólnak. Zene, mozi, tánc, színház. Talán megmozdítanak valami közöttünk. Talán nem.

Nem ezért jött? Nincs kedve táncolni? Erre böngészhető a többi blog-témakör.

Egyetlen valódi, személyes és szigorúan szubjektív megélésem a világról. A saját élményem, megtapasztalásom, melyhez nem érhet el a tudomány, mert közvetlenül mérhetetlen. A psziché nézőpontja. Ott kell legyél, át kell éld. Gondolatok, érzések, hangulatok. Egészségem, vagy kétségem belső élménye. A belső megélést interpretálnom kell - csak így jelenhet meg a való világban. Erre vállakoznak ezen bejegyzések. Néha csak egy napi gondolatban, máskor hosszabb beszámolókban próbálnak interpretálni élményt, eszmét, gondolatot. Személyes érték, attitőd, és talán némi bölcsesség szűrődhet át az alábbiakban.

Nem ezért jött? Erre böngészheti a többi blog-kategóriát.

A rendelést, weboldalaimat érintő újdonságok. A napi sajtó, hírek, aktualitások rövid kommentárja is ide kívánkozik.

Ugrás a többi blog-kategóriához.