Az egészséges szervezetben minden sejt és szerv a környezetével szoros összhangban, folyamatosan kommunikálva végzi a reá kiosztott szerepet. A genetikai állományunkat (kromoszómákba csomagolt DNS) érő rendszeres sérüléseket erre specializált hibajavító enzimek figyelik és javítgatják szüntelenül. Mégis rendszeresen előfordulnak olyan lázadóvá alakult sejtek, melyek környezetük játékszabályait áthágják. Ezeket a sejteket az immunrendszer általában felfedezi és elpusztítja. Előfordulnak azonban olyan öntörvényű sejtcsoportok, melyek az immunrendszer figyelmét kijátszva szabadon és fék nélkül szaporodásnak tudnak indulni. Ezekből fejlődnek ki a daganatok.

A vastag- és végbélrák az említett bélterület nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú sejtburjánzás. A kontroll nélkül szaporodó sejtek előbb helyben szaporodva tumort, daganatot alkotnak, majd jellegzetes utakat követve szétszóródnak a szervezetben, és kezeletlenül a beteg halálához vezetnek. A vastag-, és végbél közötti megkülönböztetés csak a kiindulási helyre vonatkozik, egyébiránt igen hasonlóak. Ezért a továbbiakban (némi pongyolasággal) vastagbélről beszélek, és csak ott említek végbelet, ahol ennek jelentősége van.

Magyarország lakosságának második leggyakoribb daganatos betegsége a vastagbélrák. (Bizonyos statisztikák szerint nők esetében már az élre is tört.) Évente közel 8.000 új megbetegedést regisztrálunk, és 5.000 halálesetért felelős ez az alattomos kór. Ezért érdemel megkülönböztetett figyelmet.

A betegségnek sajnos korai tünete nincs. A béldaganat hosszú éveken keresztül némán, minden tünet nélkül fejlődik. Emiatt igen nagy a szűrővizsgálatok jelentősége a korai felfedezésben.

A végbél-közeli daganatok viszonylag korán okozhatnak véres-nyákos székürítést. A magasabban található daganatok már csak jelentős méretet elérve okoznak panaszokat. A bél beszűkülésével jelentkezhetnek puffadásos jellegű hasi görcsök, körülírt és rendszeresen ismétlődő fájdalmak bizonyos területen. Igen jellegzetes az addigi megszokott székelési szokások (habitus) megváltozása. A szűkület miatt napokig elmaradhat a széklet, majd a tumoros részt áttörő rövid, ismétlődő hasmenéses epizódok jelentkezhetnek. A jelentős testsúlyvesztés, állandósult fájdalom, esetleg enyhe sárgaság már igen kései tünetek. Szintén későn, a teljes bélelzáródást jelezheti a teljesen elmaradó széklet, extrém felfúvódás, csillapíthatatlan hányás (ileus). (Hazánkban szégyenletesen sok beteget operálunk ebben a stádiumban.)

Egy rutin laborvizsgálatból figyelemfelkeltő lehet a vashiányos jellegű vérszegénység, és emelkedett vérsülyedés jelenléte. Ezek nem alkalmas jelek a daganat keresésére, de további vizsgálódást indokolnak, mert a tartós vérezgetésre utalhatnak. Vannak bizonyos daganatra jellemző laboratóriumi vizsgálatok (tumormarkerek), melyek kóros értéke a rosszindulatú emésztőszervi betegséget jelezheti. A tumormarkerek önmagukban szintén nem alkalmasak a rák keresésére. (Műtétet követően viszont fontos szerepük van: idejében jelezhetik a daganat kiújulását.)

A vastagbél falának nyálkahártyájából kiinduló daganat előbb a bélfalat szűri be, majd jellegzetes utakon terjedhet tovább. A bélfalat körülvevő, és a bélfodor eredésének irányában összefolyó nyirokerek mentén található szűrőállomások, nyirokcsomók a daganatos áttét-képződés leggyakoribb helyei. Emiatt nagyon fontos a korrekt sebészi technika a vastagbéldaganat műtéti megoldásánál. A daganatos bélszakasz megfelelő szakaszának eltávolítása mellett a környező bélfodor radikális kimetszése is szükséges, a benne található nyirokcsomókkal együtt. A végbél területén már nincs bélfodor, itt a helyes műtéti technika a teljes (vagy részleges) mezorectum excisio (TME): a végbélt környező laza zsírszövet teljes kiirtása. Ezek a műtétek a sebészeten belül is speciális anatómiai ismereteket és begyakorlást igényelnek. (Ez is indokolja Európában a kolorektális sebészet elkülönülését az általános sebészettől).

A vastagbéldaganatok további szóródási iránya a máj. A vastagbélből a vér a májkapu-vénába szedődik és a máj irányába folyik vissza. Emiatt a véredényekbe törő béldaganat igen gyakran képez áttéteket a májban. A bélfalat áttörő tumor közvetlenül ráterjedhet a környező többi hasi szervre is. Érintettek lehetnek vékonybélkacsok, vese, húgyvezeték, a gyomor, vagy maga a hasfal. Ilyen esetekben csak több szerv együttes eltávolításának árán tudjuk daganatmentessé tenni a beteget. A bélfalat áttörő rák olykor a hasüreget bélelő savós hártya (peritoneum) felszínén számtalan apró fészekben telepedik meg (carcinosis). Ilyenkor a sebészeti beavatkozástól gyógyulás már nem várható.

Ha egyszer valóban megindul hazánkban a szervezett szűrés, akkor vegyen részt rendszeresen a széklet-szűrővizsgálaton. Mivel ma sem működik Magyarországon szervezett vastagbélszűrés, ezért rutinszerűen szűrési meghívót nem kap senki. Háziorvosától saját hatáskörében 1-2 évente kérheti a szűrő jellegű széklettesztet - kevés háziorvos fog elzárkózni tőle. A legbiztonságosabb egyéni szűrési módszernek azonban ma a vastagbéltükrözés tekinthető. A gasztroenterológiai szakmai kollégium állásfoglalása, és a nemzetközi irodalmi adatok szerint a vastagbélrák korai felismerésének ajánlatos módja: az 50 év felett 10 évente elvégzett vastagbéltükrözés.

A béldaganatot többnyire vastagbéltükrözés során fedezik fel. A talált tumorból a vizsgálat során szövettani célra mintavétel történik (biopszia). A daganat rosszindulatúságát a minta patológiai feldolgozása igazolja. Ha a béldaganatot esetlegesen más vizsgálat fedi fel, a tükrözés elvégzése csaknem mindig szükséges - a kórisme igazolására és pontosítására. Ha a béltükrözés során nem sikerült a teljes vastagbélrendszert végigvizsgálni, akkor szükség lehet a kontraszbeöntéses vastagbélröntgen (irrigoscopia, kolonográfia) elvégzésére, mely további béldaganatot is kimutathat, ezzel befolyásolva a műtéti taktikát. Széleskörű laborvizsgálat történik, mely során a társuló vérszegénység kizárása mellett a májműködést, a véralvadást, veseműködést, vagy rejtett anyagcserezavarokat térképezzük fel. A tüdő, és máj esetleges áttétes érintettségének felmérésére mellkasi röntgen, és hasi ultrahang vizsgálat történik. A végbélből kiinduló rák kivizsgálásának rutin része a kismedence mágneses rezonancia vizsgálata (MRI).

A bélrák mind a mai napig alapvetően sebészi betegség, gyógyítása azonban csapatmunka. A hazánkban is terjedő gyakorlat szerint a felfedezett daganatos beteget egy számos szakma specialistáiból álló (onkológus, radiológus, patológus, sebész) orvoscsapat, onko-team véleményezi, és együttesen határozzák meg az optimális kezelési tervet.

A vastagbélrák gyógyításának alapja jelenleg is a műtét. A több évtizedes intenzív kutatás ellenére sem ismerünk még jobb megoldást, minthogy a zabolátlan, kontrollt vesztett sejtcsoportot mindenestül - akár a környező ép szerveket is feláldozva - eltávolítjuk. A műtét során a sebész megfelelő biztonsági távolság tartásával eltávolítja a daganatos bélszakaszt a hozzá tartozó nyirokcsomó-láncolattal együtt. A bélcsatorna helyreállítása céljából a megmaradt, ép bélszakaszok között kézzel, vagy speciális sebészi varrógépek segítségével összeköttetést készítünk. Amennyiben a daganat a végbélnyíláshoz nagyon közel helyezkedik el, és a végbélnyílás záróizomzatának megkímélésére sincs lehetőségünk, szükségessé válhat helyettesítésére hasfali vendégnyílás készítése. A vastagbélsebészet legnagyobb kihívásai közé tartozik a nehezen hozzáférhető, mély végbéldaganatok műtéte során a rák gyökeres eltávolítása, és egyben a végbél záróizomzatának megkímélése. Mindeközben még a környező (szexuális funkciókért, hólyagürítésért felelős) idegfonatot is meg kell kímélni. (Az összetett, nehéz műtét csak megfelelő képzés során tanulható meg, ezért időszerű lenne a magyar sebészek felkészítését is az angol, vagy svéd minta alapján megszervezni. Például kontraproduktív centralizáció helyett.)

A legtöbb daganatos betegség kezelésében egyre jelentősebb az onkológia szerepe, és ez alól a vastagbélrák sem kivétel. A műtét után, az eltávolított tumor, és a környező nyirokcsomók részletes szövettani vizsgálatát követően többnyire onkológiai utókezelésre van szükség. Az optimális terápia kiválasztásánál szerepe van továbbá a műtéti leletnek, esetleges hasűri daganat-szóródásnak és áttétképződésnek, a beteg általános állapotának és társbetegségeinek. Számos kemoterápiás protokoll mellett egyre szélesebb körű, célzott "biológiai terápia" közül választhatja ki az onkológus a megfelelő daganatellenes utókezelést.

Speciális eset a végbél alsó kétharmadában elhelyezkedő rák. Itt alkalom nyílik a daganatot már műtét előtt sugárkezeléssel pusztítani. A műtét előtti besugarazás csökkenti a rák kismedencei kiújulásának esélyét, és válogatott esetekben záróizom-megtartó műtétet tudunk ott is végezni, ahol sugárkezelés nélkül erre nem lett volna lehetőség.

A vastagbélrák kezelésében sem elhanyagolható a komplementer (kiegészítő) medicina szerepe. (Hangsúlyoznám, hogy nem alternatív gyógyászatról beszélek. Az orvosi kezelésnek nincs alternatívája.) A kiegészítő természetgyógyászati módszerek, étrend-, és életmód-váltás, az egyéni és csoportos pszichoterápiák egészen bizonyosan hozzájárulhatnak a gyógyuláshoz. A problémát itt az elérhető lehetőségek áttekinthetetlen tömege, a tudományosan megalapozott dokumentáció hiánya okozhat. További kétség merülhet fel a segítők hitelességét illetően. A nyugati típusú orvoslás azonban egyértelmű világnézeti és morális válságban van, ezért a komplementer gyógymódok szerepének rohamos erősödése várható a közeljövőben.

Szomorú magyar specialitás, hogy a vastagbélrákos betegek 25-30%-a már a kialakult szövődménnyel kerül kórházba, és jut sürgősségi műtétre. A teljes bélelzáródással, daganatos bélátfúródással műtétre kerülő betegek kilátásai értelemszerűen rosszabbak. Ügyeleti körülmények között, az éj leple alatt, sokszor messze nem optimális feltételek között kell kompromisszumos műtéteket végeznünk. A széklettel szennyezett hasüregben, hashártyagyulladással kísért, átfúródott daganatot rendkívül nehéz lehet az onkológiai szabályoknak megfelelő radikalitással eltávolítani. A bélelzáródás miatt torlódó széklettel feszesen kitöltött, extrém módon kitágult vastagbelek olyan betegesek, törékenyek lehetnek, hogy bélvarrat készítésére nem alkalmasak. Ilyenkor átmeneti megoldásként a daganat eltávolítása után hasfali vendégnyílás készítünk, mely a későbbiekben, 3-6 hónap múlva egy másik hasi műtéttel zárható be. Amennyiben a környezetére ráterjedő daganatot eltávolítani nem lehet, a bélsár torlódásának megoldására szükség lehet a tumort megkerülő belső bélösszeköttetés, vagy végleges hasfali vendégnyílás készítésére.

A béldaganat miatt operált betegekben még az átlagos népességnél is gyakrabban ismétlődhet bélpolip, vagy újabb rák. Emellett az operált daganat később is kiújulhat a műtét helyén, illetve kialakulhatnak kései áttétek, melyek további kezelést igényelnek. Fentiek miatt szükséges a vastagbélrák-betegek tartós utánkövetése. Ezt a tervszerű utánvizsgálatokkal tarkított követést nevezzük gondozásnak, ami közös feladata a kezelőorvosnak, háziorvosnak és onkológusnak.