Payday Loan

Elmúlt 50 éves? Nos, itt az ideje egy vastagbélrák szűrésnek.

 
Kezdőlap Vastagbél betegségek Colitis ulcerosa, Crohn-betegség
Developed by JoomVision.com
img
img
img
img
img
img
img
img
img

Aranyér, végbéltáji betegségek.

Teljeskörű kivizsgálás, korszerű és kíméletes kezelés.

Vastagbéltükrözés - fájdalomcsillapítással.

Rutinszerű bódítás, modern eszközpark.

Gyomortükrözés.

Reflux-betegség tisztázása. Gyomorfekély, gyomorrák szűrővizsgálata.

Gasztroenterológia

Emésztőszervi panaszok kivizsgálása, kezelése.Divat-betegségek kiszűrése.

Vastagbélrák szűrés.

Ne várja a kései tüneteket! 50 év felett ideje szűrővizsgálatot kérnie!

Betegtájékoztatók.

Ha már kérdezte kezelőorvosát, gyógyszerészét - de mindhiába.

Konzultáció, gyógybeszéd.

Lelet-megbeszélés, tanácsadás. Bizony, már a beszélgetés is gyógyíthat.

Sebészeti beavatkozások.

Ha minden kötél szakad. Mert van, mikor tényleg csak a kés segíthet.

Stressz-kezelés.

Nincs igazi gyógyítás stressz-kezelés nélkül. Elmondom, miért.

Fókuszban:

Betegtájékoztatók:

Developed by JoomVision.com

Colitis ulcerosa és Crohn-betegség.

A krónikus bélbetegségekről alkotott személyes nézeteimet itt osztom meg: A gyulladásos bélbetegségről - rendhagyóan.) Alábbiakban a jelenleg elfogadott tudományos felosztást és szemléletet vázolom (amivel több részletben nem értek egyet).

 

1. Colitis ulcerosa, fekélyes vastagbélgyulladás.

A colitis a vastagbél krónikus gyulladásos betegsége. A betegség megjelenési helyét tekintve mindig alulról, a végbél környékéről indul ki, illetve ez a szakasz rendszerint a legsúlyosabban érintett. Súlyosabb esetben a vastagbél felsőbb szakaszai is betegek: a szigmabél, bal oldali vastagbél is gyulladásos. Legkiterjedtebb formájában a bélgyulladás a teljes vastagbélrendszert érintheti, ekkor pancolitisről beszélünk. (Ha csak a végbél környéke érintett, proctitisnek nevezzük.)

A betegség szervi okát nem ismerjük. Az immunrendszer hibáját feltételezzük, amennyiben a vastagbélben normálisan is velünk élő baktériumok bizonyos felszíni alkotóit (szükségtelenül) megtámadja a védekezőrendszer - az arra hajlamosító génkészlettel született emberekben. A védekezésben részt vállaló immunsejtek (lymphocyták) egy bizonyos típusa folyamatos vagy rendre kiújuló támadást intéz a bélbaktériumok ellen, ennek nyomán egy tartós és indokolatlan gyulladásos állapot marad fenn a bél falában, ami annak károsodásához vezet.

A colitis általában fiatal felnőttkorban jelentkezik. Első és legfőbb tünete a tartósan fennmaradó hasmenés. A hasmenéses széklet rendszerint véres, nyálkás jellegű. A laza széklet gyakran napi 10-15 alkalommal is jelentkezhet, az inger éjszaka is felébresztheti a beteget. Gyakran kíséri hasi fájdalom, különösen a bal alhas területén. Társulhat hőemelkedés, esetleg láz is a székelési tünetekhez. A tartós vagy súlyos fokú véres hasmenés idővel vashiányhoz és vérszegénységhez vezet.

A kivizsgálás első lépéseiben ki kell zárni a hasmenés fertőzéses eredetét, erre a széklet bakteriológiai és parazita vizsgálata, széklettenyésztés alkalmas. A laborvizsgálat jelezheti a vashiányos típusú vérszegénységet, súlyos esetben további gyulladásos eltérésekkel társulva. A 3-4 hétnél tovább fennálló tisztázatlan eredetű hasmenés esetén, negatív széklettenyésztést követően vastagbéltükrözést indokolt végezni. Ez tisztázhatja a gyulladásos bélbetegség tényét, súlyosságát, és kiterjedését. Szövettani mintavételnek kell történnie, mely a kórisme pontosítását segíti.

Az alábbi endoszkópos képen bal oldalon enyhe fokú colitis látható, melyet a nyálkahártya normális érrajzolatának eltűnése, a felszín finom érdessége jellemez. A kolonoszkóp fénye sokszorosan megtörve tükröződik vissza. A jobb oldali kép súlyos, aktív colitist mutat, ahol az erősen vizenyős, vérbő és sérülékeny, törékeny nyálkahártyát összefolyó, elszórt fekélyek tarkítják. A fekélyeket fehér lepedék (fibrin) borítja:

A fekélyes colitis elsősorban a vastagbél betegsége, de tünetei más szerveken is jelentkezhetnek. Így gyulladásos jelenségek alakulhatnak ki különböző ízületekben (térd, boka, csukló, gerinc), a szemekben vagy a bőrön is. Ilyen bélen kívüli megjelenési formákban esetenként évek eltelhetnek a fekélyes vastagbélgyulladás felismeréséig.

Az aktív colitis ulcerosa kezelése elsősorban belgyógyász-gasztroenterológus feladata. A kezelésben számos gyógyszercsoportot használunk, melyeket a betegség súlyosságától, aktivitásától és helyétől függően alkalmazhatunk szájon keresztül, végbélkúp vagy beöntések formájában is. A krónikus bélbetegség tartós fennállása tápanyag-felszívódási zavarokhoz, vitaminhiányhoz és alultápláltsághoz vezet. Ezért fontos az étrendi odafigyelésen kívül kiegészítő tápszerek alkalmazása, a normál bélflóra támogatására pedig probiotikus étrendi kiegészítők fogyasztása. A komplex kezelés ellenére igen aktív, vagy tartós nagy adagú gyógyszerszedéssel is nehezen egyensúlyban tartható betegek esetében a colitis ulcerosa sebészi megoldására is szükség lehet. Igen ritkán a colitis olyan súlyos, egész vastagbelet érintő agresszív gyulladás képével jelentkezik (toxikus megacolon), hogy a teljes vastagbélrendszer sürgős eltávolításával lehet csak megmenteni a beteg életét.

Fontos az étrendi, életmódbeli változások elősegítése. A könnyen kiiktatható stressz-tényezők (rendszertelen életmód, erősen konfliktusos kapcsolat) rendezése önmagában is sokat javíthat a tüneteken, valódi megoldást azonban az adekvát stressz-kezelés elsajátítása jelentheti. A pszichoterápia méltatlanul csekély szerepet kap e betegek gondozásában, pedig egy kompetens pszichológus rendszerint képes felszínre hozni olyan sérüléseket, melynek feldolgozása elgördíti az akadályt az elakadt személyiségfejlődés útjából, és ezzel kihúzza a betegség valódi méregfogát.

A colitis ulcerosa többnyire idült, hullámzó lefolyású egész életre kiható betegség, mely tartós bizalmi orvos-beteg kapcsolatot, gondozást igényel. A gyulladásos betegség felismerését követően 8-10 évvel a tartósan beteg vastagbélben állítólag egyre gyakoribb a rosszindulatú elfajulás, ezért itt különösen fontos a rendszeres endoszkópos ellenőrzés, mely során tervszerűen szövettani mintákat veszünk a vastagbélből.

 

2. Crohn-betegség, ileitis terminalis

A gyulladásos bélbetegségek másik típusa Burill Crohn amerikai belgyógyászról kapta nevét. A szintén krónikus lefolyású, hasonlóan immun-eredetű bélgyulladás többségében fiatal felnőttkorban jelentkezik, de egyre gyakrabban találjuk idősödő betegekben. A gyulladásos elváltozások a colitistől eltérően a szájüregtől a végbélnyílásig a teljes tápcsatornát érinthetik, bizonyos szakaszokat érintetlenül hagyva, másokat szakaszosan megbetegítve. A leggyakoribb előfordulási hely a vékonybél utolsó szakasza, a vékonybél-vakbél átmenetének területe a jobb alhasban (terminális ileum). A gyulladás a bélfal teljes vastagságát érinti (míg a colitis elsősorban a belet bélelő nyálkahártyát betegíti meg), ezért a bélfal megvastagodik, tömötté válik. Egyes esetekben a bélfalat inkább szűkíti a tartósan fennálló betegség, másoknál a bélfal sokszor átfúródik, és változatos lefutású sipolyok keletkezhetnek egyes bélszakaszok között, a bél és a hasfal között, vagy a belek és a gáttájék között.

A Crohn-betegség tünetei meglehetősen változatosak lehetnek az érintett bélszakasztól, és a betegség típusától függően. A leggyakoribb vékonybél-vastagbél lokalizációban (ileocoecalis tájék) visszatérő jobb alhasi jellegű görcsös fájdalmak jelentkeznek, melyek sokszor nehezen különíthető el a féregnyúlvány-gyulladás (közkeletű de pontatlan nevén vakbélgyulladás) tüneteitől, ezért nem ritkán a féregnyúlvány műtéte során derül ki a betegség. Máskor a bizonytalan, de rendszeresen ismétlődő hasi fájdalmak miatt számos gyógykezelés, eredménytelen vizsgálat történik, mielőtt a betegség felvetése után célzott gasztroenterológiai kivizsgálás fényt derít a panaszok eredetére. A hosszas betegség rendszerint a laboreredményekben is kóros gyulladásos képet, vashiányos vérszegénységet eredményeznek. Az eltérések azonban nem drámaiak, és sok más betegséget is jelezhetnek. Összességében elmondható, hogy a Crohn-betegség kórismézése rendszerint nehéz feladat, de a gyanú felvetésével célzott vizsgálatok segíthetnek.

Mivel a kórkép szájtól a végbélnyílásig a teljes tápcsatornán előfordulhat, kivizsgálása során a gyomor- és vastagbél tükrözését, valamint a vékonybelek speciális radiológiai vizsgálatait is el kell végeztetni.

A Crohn-betegség súlyosságának, aktivitásának megítélésére speciális klinikai pontozási rendszereket használunk. (A leghasználatosabb a CDAI - Crohn-Disease Activity Index.) Ezek segítenek megítélni a beteg állapotát, a szükséges gyógyszeres kezelések hatásosságát. A kezelésben a colitishez hasonló, immunrendszert befolyásoló gyógyszereket használunk. Nemkülönben fontosak a életmódot, étrendet érintő kiegészítő kezelések sem. A betegség a colitishez hasonlóan hullámzó lefolyással az egész életre kihatóan elkíséri a betegeket, ezért szintén tartós gondozást igényel. A megfelelően kezelt Crohn-betegség sokszor éveken keresztül tünetmentesen visszaszorítható, remisszióban tartható, máskor szinte megállíthatatlanul sodródik a beteg egyik szövődményből a másikba. A kezelési taktikában a végsőkig kitartunk a belgyógyászati jellegű kezelések mellett, és csak komoly bélszűkületek, vagy sipolyok esetén végezzük el a legszükségesebb sebészi beavatkozásokat. A méltatlanul mellőzött pszichés vonatkozások feltárása itt is új mederbe terelheti a "problémás beteg" életét.

 

3. Nem meghatározható (indeterminate) colitis

Mint látható, a gyulladásos bélbetegségek fenti fő változata sok tekintetben hasonló, de a kezelési stratégiánk kissé különböző, ezért fontos a két kórképet elkülönítenünk. Ennek ellenére az esetek közel 10 százalékában a változatosan keveredő klinikai tünetek miatt nem lehet elkülöníteni a gyulladásos bélbetegség tiszta formáit, ekkor beszélünk nem meghatározható colitisről. Kezelése tapasztalt gasztroenterológus szakember feladata - bár ennek jobbára afféle próba-szerencse jellege tagadhatatlan.

A gyulladásos bélbetegségek a betegeket egész életükön keresztül elkísérik. Ezért nem meglepő, hogy a többnyire aktív, fiatal érintettek hazánkban is tevékeny önsegítő csoportokba tömörülnek. Színvonalas weboldalaikon, forgalmas fórumaikon számtalan hasznos információt talál az érdeklődő: www.crohn-colitis.hu

 

Stressz és gyulladásos bélbetegség.

Minden szakember sejti, és minden érintett tudja: a gyulladásos bélbetegségek és a stressz szorosan összefüggenek. Az élettani stressz-válasz szerves része a gyulladás. Személyes véleményem már kevesebb szakember osztja: a krónikus bélgyulladás nem pusztán kísérője egy elhúzódó stressz-reakciónak, hanem egyenesen következménye annak. Talán merészség azt állítani, hogy az elfogadott orvosi gondolkodás ez esetben is fordítva üli a lovat. Ne felejtsük azonban, hogy a gyulladásos bélbetegségeknek - a legtöbb betegséghez hasonlóan - a valódi okát nem ismerjük, meggyógyítani pedig nem tudjuk. Semmi okunk nincs tehát elutasítani a lelki tényezők prioritását a krónikus gyulladásig vezető úton. De ha minden áron a testtel kívánunk foglalkozni, a krónikus gyulladás formájában megmutatkozó testi tünet gyógyításának kulcsa akkor is a megfelelő stressz-kezelés. No de miként? Íme némi gyakorlati támpont.